A kezdet!

Sziasztok!

Már nagyon vártam, hogy legyen egy kis időm és elindítsam én is a saját blogomat! :-)

2010 környékén kezdtem el esküvői oldalakat bújni, olyan képeket gyűjteni, amelyek, ha elérkezik az idő kiindulópontot tudnak nyújtani az esküvőszervezés rengetegében. Ez az összeállítás mára már több, mint 100 oldalt ölel fel, de még nincs vége! Egyszerűen imádom! 

Attila!

Attilával 2008. decemberében jöttünk össze. A kezdeti nehézségek után olyannyira kiteljesedett a kapcsolatunk, hogy csak kapkodtam a fejemet! Hihetetlenül egymásra vagyunk hangolva, általában belelátunk egymás fejébe! :-) Ami a legfontosabb, hogy nem veszekszünk, kisebb összezördülések vannak, de azokat gyorsan meg tudjuk beszélni. Szerintem a kapcsolatunkban nagyon kiemelkedő, hogy sokat beszélgetünk. Esténként sokszor arra leszünk figyelmesek, hogy megint éjfél, átbeszéltük az estét! 

Amit imádok benne, hogy figyelmes, türelmes, romantikus. Nagyon szeretem, úgy érzem benne megtaláltam mindent, amit kerestem!

Eljegyzés!

Már kíváncsi voltam, hogy mikor kéri meg a kezem. Többször megemlítettük ezt a témát, ő mindig azt mondta, hogy szeretné, ha feleségül mennék hozzá. Nem akartam sürgetni, mert tudtam, hogy neki ez nem olyan egyszerű. Titkon reméltem, hogy hamarosan elérkezik az idő!!!

És így is lett! :-) A jeles nap 2012. augusztus 19., helyszín Róma! Ezt az utat titokban kezdte el szervezni, ami menet közben kiderült, de  szerintem jobb is így, mert több programot állítottunk össze együtt! Rómán kívül megnéztük Pompeit, Caprit és Nápolyt is! Olyan volt, mintha álmodtam volna, folyamatosan pörögtek az események.

19-én egész nap mentünk, már annyira elfáradtam, hogy megkértem pihenjünk egy picikét a spanyol lépcsőnél. Amint leültem megtörtént a csoda, elővette a gyűrűt! Éreztem, hogy Róma lesz a helyszín, de abban az adott pillanatban meglepetésként ért. Annyira felemelő érzés volt, hogy ezt nem lehet leírni, borzasztó boldog voltam és még most is! Kiráz a hideg, ha visszagondolok arra a gyönyörűséges napra!!!

Készülődés!

Mint már említettem az elején, két éve foglalkozom esküvőkkel, készülődéssel. Szerencsésnek tartom magam, mert több barátnőmnél is részt vehettem a legszebb napjának lebonyolításában. Így kellő tapasztalatot szereztem, hogy a mi nagy napunk talán egy kicsit zökkenőmentesebben menjen. 

Vagyis azt hittem! :-)

Sokkal nehezebb feladat, mint azt gondoltam! Annyira tökéletesnek szeretném, de tudom, hogy nem lesz minden az! Olyan jó, amikor kezdek elszállni, akkor vagy Attila vagy Anya visszaránt a valóságba.

Időpont!

2013. augusztus 17.

Azt tudtuk, hogy augusztusban szeretnénk, de sokáig kérdéses volt, hogy melyik héten legyen!

Választásunk azért esett erre a napra, mert minden évben augusztus első vagy második hétvégéjén kerül megrendezésre Komáromban az amerikai autós találkozó és a barátaink is, akikkel együtt szoktunk menni hivatalosak lesznek, ezért jobbnak láttuk későbbre tenni az időpontot. 

Így utólag úgy érzem, hogy jól tettük, mert akkor pont 4 napos ünnepbe csöppenünk augusztus 20.-a miatt. Lesz ideje a násznépnek kipihenni a fáradalmakat! :-)

Téma, dekorszín!

Sokat gondolkoztam, hogy mi köré építsem az esküvőt. Kb. 1 hónapja jöttem rá, hogy végig ott volt az orrom előtt!

Rockabilly!!! :-)

Attila szerettette meg velem ezt az életérzést! Minden nyáron több amerikai autós találkozón is részt szoktunk venni. Már van kialakult társaságunk (kis családunk) , akikkel év közben is tartjuk a kapcsolatot. Iszonyatosan feltöltődünk, amikor velük vagyunk, folyamatosan megy a hülyülés, egymás ugratása. Velük és az Amerikában élt unokatestvéremmel, Zsanival fogjuk megvalósítani az elképzeléseinket! 

Mióta az eszemet tudom, rajongok a pillangókért és a rózsaszínért, így nem is volt kérdés, hogy a dekoráció egyik fő színe a pink legyen. A másik választásom hosszas tipródás után esett az ekrüre. Mondjuk mostanság azon is gondolkoztam, hogy fehér legyen. Ez még nem eldöntött tény! 

Helyszín!

A ceremónia és esküvő színhelyéül a mezőkovácsházi Babó Kastély Panziót választottuk. Mezőkovácsháza fontos momentum az életemben, itt töltöttem gyermekkorom éveit, mely egyben a hozzám közel álló, szoros kapcsolatot ápoló nagyszüleim lakóhelye is. Sajnos nem oly régen elvesztettük nagypapámat. Soha el nem múló szeretetünk és tiszteletünk kifejezéseképpen is ragaszkodunk a helyszín iránti elképzelésünkhöz.

És nem utolsó szempont az sem, hogy olcsóbban kijövünk anyagiakban is!

Ruha!

Húúú, talán ez a legnehezebb kérdés! Még nem döntöttem el. Annyi talán biztos, hogy szűkebb lesz, mert szerencsére sikerült megszabadulnom 12 kg-tól.

Erről majd később!

Haj!

Hosszú, göndör hajam van, melynek viseletéről még nem döntöttem, az biztos, hogy félig ki lesz engedve és eddig úgy néz ki, hogy orchidea lesz benne. 

Cipő!

Legelső ötleteim között szerepelt, az akkor még szokatlannak számító pink cipő, amely mára már nem egy különlegesség, sokkal inkább egy dekoratív és trendi kiegészítő. Ezt még középiskolában eldöntöttem, akkor mindenki furcsán állt ehhez a kérdéshez! :-) Lesz benne egy különlegesség is, de arról is majd később!

Torta!

Nagyon tetszik a cupcake. Úgy szeretném, hogy a teteje rendes, vágható torta és alatta a kis sütikék! Olyan cukik! 

Az első írásomat most befejezem! 

Folyt. köv.! :-)